2007. január 22.Az ipari ingatlan piac kellemesen stabilnak mondható, rövid távon nem reagál érzékenyen a konjunkturális hatásokra, nem figyelhetõk meg hatalmas változások, átrendezõdések. „A befektetési ingatlanpiachoz hasonlóan itt is termékhiányról beszélhetünk jó fejlesztési területek tekintetében” - hívja fel a figyelmet Pusztai Andrea, a Colliers International vezetõ tanácsadója, aki a 2007-es évben a bérlõi igények további növekedésére számít. A hagyományos Budapest központúság mellett a vidéki helyszínek iránti kereslet várhatóan tovább emelkedik a gyártó-, összeszerelõ cégek körében. Az új útfejlesztések, autópálya építések valamint az M0 körgyûrû új szakaszának átadása pedig az eddig kevésbé értékesnek tûnõ területeket is a befektetõk látókörébe hozhatják.
Az elmúlt két év statisztikáihoz képest valamelyest csökkent a parkon belüli bõvülések aránya, viszont változatlanul alacsony az igény szerint megépített (build-to-suit) épületek száma, alapvetõen a spekulatív fejlesztések, és azok bérbeadása dominálja a piacot. A 2006-os évben azonban mindenképpen kiemelt figyelmet érdemel a bérlõi igények érezhetõ erõsödése az új építésû raktár/gyártó csarnokok iránt, és ez a tendencia valószínûleg a következõ évet is jellemezni fogja. Mivel a már meglévõ, ingatlanok üresedési aránya csökken, új fejlesztések, barna- és zöldmezõs beruházások is várhatók.
A Colliers szemszögébõl a 2006-os év különösen aktívnak mondható. A vezetõ tanácsadó hangsúlyozta, hogy az ipari ingatlan piac mérete aránylag kicsinek számít Magyarországon, és fõként a fõvárosra, valamint közvetlen környékére koncentrálódik. A gyártó-, összeszerelõ cégek kivételével egyelõre mérsékelt érdeklõdés mutatkozik a vidéki létesítményekre.
Az ingatlanfejlesztõk és a végfelhasználók egyaránt szembesülnek azzal a trenddel, hogy a szûkülõ lehetõségek miatt a Budapesten belüli területek extrém módon felértékelõdnek. Nagyon kevés a tiszta, azonnal beépíthetõ terület, sokkal inkább a barna mezõs beruházások kínálnak még lehetõséget az elõrelépésre (ahol a tulajdonviszonyok, az esetleges környezetvédelmi kérdések, szabályozási/besorolási kérdések stb. viszont bonyolíthatja a fejlesztõk helyzetét).
A budapesti régiót két fõ területre osztják a szakemberek: Budapesten belüli elhelyezkedésû, (dedikált raktározásra alkalmas kerületek), valamint Budapest közvetlen vonzáskörzete, az autópályák mentén található ingatlanokra. Az ipari ingatlanok tekintetében a legnépszerûbb területek városon belül a III, IV, IX.,X., XI, XV, XX, XXII. XXIII, stb., kerületek, a fõvároson kívül pedig a fõbb autópályák környéke, mint pl.: Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy, Páty, Herceghalomig bezárólag, déli illetve keleti irányban Szigetszentmiklós, Dunaharaszti, Gyál, Vecsés, valamint a Ferihegyi repülõtér vonzáskörzetében elhelyezkedõ területek. Feltétlenül meg kell említenünk az M3-as autópálya menti fejlesztéseket is (Dunakeszi, Fót stb.) mely térség várhatóan az új M0 szakasz elkészültével válik még keresettebbé. Az autópályák, az M0-ás körgyûrû és összekötõ hidak jelentõsége abban is jól lemérhetõ, hogy hiába van például Budapest közelében a Pilis környéke, vagy Szentendre a nehéz közúti megközelítés miatt ez idáig nem igen keltette fel a spekulatív ipari ingatlan fejlesztõk figyelmét.
„Ami a nagy logisztikai parkok fõszereplõit illeti fejlesztõi oldalról, a közeljövõben nem számítunk új fejlesztõk megjelenésére, hiszen a piacon jelen levõ meghatározó cégek mellé igen nehéz lenne versenyképes feltételeket biztosítva piacra lépni. A jelenlegi szereplõk is küzdenek a termékhiánnyal, folyamatosan keresik a megfelelõ területeket új projektekhez” – zárja az összegzést Pusztai Andrea, a Colliers szakembere. ........................................ [A hír szerzõje: O|G|H ] |
