A Zöld Iroda Verseny 2008-ban ismét megrendezésre kerül. A kiállítással is egybekötött versenyre idén is nevezhetett bármely olyan vállalat, hivatal, intézmény, ahol irodai munka folyik. A díjra négy éve pályázhatnak Magyarországon a már környezet- és emberbarát módon üzemeltetett irodák és azok is, amelyek át szeretnének térni át a zöld irodamûködtetésre. Zöld épületek, zöld irodák, passzív házak, környezettudatosság – egyre gyakrabban találkozunk ezekkel a kulcsszavakkal. Rémi Couture, a Colliers Ingatlanügynökség szakértõje segít most eligazodni a különbözõ fogalmak között.

Mikor beszélünk környezetbarát irodáról? A környezetbarát irodai mûködtetésének célja egyszerûen úgy fogalmazható meg, hogy a lehetõ leghatékonyabb erõforrás-felhasználással és hulladékcsökkentéssel minimalizáljuk irodai tevékenységünk negatív környezeti hatásait. Gyakran emlegetett példa az iroda környezeti hatásainak mérésérõl az az adat, hogy egy számítógépbõl és monitorból álló munkahely, ha bekapcsolva hagyjuk éjszakára, évente 1 tonna szén-dioxid kibocsátásért felelõs, miközben Magyarország szén-dioxid kibocsátása évente 60-70 millió tonna körül mozog.

Az energiatakarékos és intelligens irodatechnikai berendezések megválasztásával, a papír-, energia- és vízfelhasználás optimalizálásával, az irodaszerek, takarítószerek beszerzésénél környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, az irodabútorok gondos kiválasztásával, az iroda levegõminõségének optimalizálásával ráadásul úgy érhetünk el jelentõs pénzügyi megtakarításokat, hogy közben növelhetjük a munkatársak, alkalmazottak munkavégzési hatékonyságát is. Az anyagi megtakarítás következtében pedig az iroda zöldítésére szánt kezdeti befektetések már akár rövid vagy középtávon megtérülhetnek.

A zöld épület – mint minõsítési kritérium – lényegében azt jelenti, hogy egy jól menedzselhetõ ingatlanról beszélünk. Nem az a cél, hogy a fejlesztõt felesleges extra költségekbe verjük, nem az alternatív energiaforrások felhasználásáról szól feltétlenül a történet, sokkal inkább arról, hogy környezettudatos szemszögbõl végig legyenek gondolva az épület menedzselésének azon gyakorlati kérdései, amelyek – például egy „A” kategóriás irodaház esetében – a gazdaságos üzemeltetést, illetve az élet- és munkaminõséget érintõ kérdéseket érintik. A zöld épületeknek – az USA-ban bevezetett LEEDS™ minõsítési rendszer alapján például – négy fokozatát ismerjük: a minõsítettõl az ezüst-, arany illetve platina fokozatig. Ez utóbbit akkor szerezheti meg egy épület tulajdonosa, ha valóban megteremti a saját energiatermelést és ellátást. Ez azonban már inkább presztízsberuházásnak számít, amit PR szempontból természetesen jól ki lehet aknázni. Az alap illetve ezüst minõsítést viszont a legtöbb épület esetében viszonylag csekély beruházással meg el lehet érni.

Természetesen mindemellett elsõdleges szempont a mûködési költségek optimalizálása, hiszen a befektetõi oldal számára is fontos, hogy egy jól menedzselhetõ ingatlanba fektesse pénzét, miközben a bérlõk számára sem elhanyagolható kérdés, ha a bérleti díjhoz tartozó szolgáltatási költségek négyzetméterenként 15-17 %-kal is csökkenthetõk.

A passzív házak kérdése ugyancsak kapcsolatban van a környezettudatossággal, energia megtakarítással. Akkor beszélhetünk passzív házról, ha egy épület energiafelhasználása nem haladja meg a 15 kWh/m2/évet. Az elkészült épület energiáját több úton nyerheti. Ilyenek az ember által leadott hõ, az elektromos készülékek által leadott hõ, a jól tájolt és méretezett ablakokon bejutó hõ, illetve a Föld saját energiája – hívja fel a figyelmet az Isoteq Magyarország Kft. tanulmánya. A Föld energiájának kinyeréséhez egy úgynevezett földkollektorra van szükségünk. Ezen a földkollektoron keresztül szívja be a szellõztetõrendszer a friss levegõt. A mûködéséhez tudnunk kell, hogy a talajban 1-1,5 méter mélységben évszaktól és napszaktól függetlenül állandó 6-9 C° van. Hogy ezt az adottságot ki tudjuk használni, egy kb. 35 méter hosszú és 200 mm átmérõjû csövet kell lefektetnünk a talajban. Ezáltal a beszívott friss levegõ elõmelegítése (adott esetben elõhûtése) megtörténik. A levegõztetõ-berendezésünknek hõvisszanyerõvel kell rendelkeznie (a friss levegõt egy hõcserélõn keresztül kell vezetni, mely átviszi a távozó levegõ melegét a frissen érkezõ levegõre). Ennek hatásfoka minimum 80%-os kell hogy legyen, ezáltal tudjuk elérni a kívánt hatást. Annak, hogy a levegõt több méteren keresztül a föld alatt vezetjük, van még egy elõnye, mégpedig hogy a levegõcserélõ berendezés nem tud eljegesedni, ezáltal nem kell plusz energiát fordítanunk a jegesedés gátlásra. Felmerül még a kérdés, hogy a levegõztetõ berendezés üzemeltetésével elmegy az az elõny, amely a fûtésbõl származó energiamegtakarítással létrejött. A mai korszerû berendezések fogyasztása kb. 1/10-e a megtakarításunknak, tehát az elõny megmarad.

A 2008-ban ismét megrendezésre kerül a Zöld Iroda Verseny, a hozzákapcsolódó kiállításon és sajtóeseményen pedig kiderül majd, vajon környezettudatosabbak lesznek-e a hazai irodák, irodaházak illetve ingatlanfejlesztõk.