|
Tinédzserkorban a hazai plázapiac |
|
Oldal 1 / 3 2007. január 22.Idén tíz éve, hogy megnyitotta kapuit az elsõ magyarországi bevásárló- és szórakoztatóközpont: a Duna Pláza. A fõvárosban és vidéken azóta összesen 820 ezer négyzetméter bevásárlóközpont épült, azaz napponta átlagosan mintegy 220 négyzetméter. „A három legsikeresebb példa eddig a Westend, a Mammut és az Árkád”– vont mérleget az évforduló alkalmából Koroknai Szabolcs, a Colliers International vezetõ értékesítési és lízingtanácsadója.
A Mammut és a Westend példája rámutat egy magyar sajátosságra is: a bevásárlás mellett igen nagy hangsúlyt kapott a szórakoztatóközpont-jelleg, amely kihatott egy új életstílus kialakításában is. Az Árkád üzletközpontot üzemeltetõ ECE – amely Európában már mintegy 80 üzletközpontot kivitelezett – ezzel szemben szigorúan azt a szemléletet képviseli, hogy a minõségi szolgáltatók, márkák kiválasztásával jól tervezett, tisztán bevásárlásra, szolgáltatásra szakosodott üzletközpontokat hozzon létre.
A hõskor folytatásaként – elsõsorban a Plaza Centers társaság – a vidéki megyeszékhelyeken is piacra vitte átlagosan 8-15 ezer négyzetméteres alapterületû bevásárlóközpontjait. „Hat-hét év üzemelés után sajnos több esetben – például Szombathelyen – is kiderült, hogy alapvetõ gondok vannak a tervezéssel, a koncepcióval és üzemeltetéssel – fûzi hozzá Koroknai Szabolcs –, amely a központok forgalmának és állagának visszaeséséhez vezetett. Eközben pozitív példák említhetõk Pécsen és Gyõrben, illetve Debrecenben, Szegeden és Miskolcon vannak folyamatban jelentõsebb beruházások.”
|